Yoshida Chieko.~

- Ne jöjjön közelebb. *mondta Iko*
- Kérlek! Ne kéresd magad! *szólt és meg akarta fogni a kezét.*
- És ne is érjen hozzám. *Csak nevettem ezen az egész komédián.*
- Ugyan már!
- Hagyjon békén! Nem törhet rá csak így az emberekre. És amúgy is, hogy néz ki? Mint valami...idió...
- Iko azt akarja mondani, hogy nem akar komoly kapcsolatba kezdeni. *vágtam Iko szavába.*
- De..hát...miért? *kérdezte, mint egy nyafogós kisgyerek.*
- Tudja, ő nem áll készen egy kapcsolatra. Nemrég szakított a barátjával és megviselte. Nagyon le is fogyott. *mutattam rá.* - De higgye el, Ikonál szebb és szebb lányok is vannak a földön. És talál maga jobbat is. Hiszen olyan kedves és magabiztos. Meg cuki és szeretni való. *annyira nehezen mondtam ezt, de szerintem ezt Iko is megtenné értem.* 
- Jaj, Chieko-san. Maga olyan kedves. És igaza van. *mondta a góré.*
- Na látja. 
- Ezért maga kell nekem! *nyúlt a kezemhez.*
- Hogy mi? *lepődtem meg. Mi van?* 
- Maga olyan kedves velem. Kell nekem ön. Ígérem mindent meg kap. A hotelből bejövő pénzt csak magára fordítom. Már rendelek is magunknak egy luxuslakosztályt. Csak ketten leszünk ott. Pezsgő fürdőzünk és... szeretkezünk, amíg ki nem fulladunk. *nézett mélyen a szemembe, Iko pedig elnevette magát.*
- Hát ezt jól meg csináltad zsenikém. *cukkolt.*
- Oké... legyen. *vigyorogtam.* 
- HOGY MI VAN?! *akadt ki Iko és úgy nézett rám, mint egy hülyére.* 
- De ígérje meg, hogy akkor békén hagyja Iko-t és hagyja elmenni, rendben van? 
- Re-rendben van. *dadogta.* - Baiko-san, elmehet! 
- Tessék? *kérdezte vissza.* 
- Kérem, távozzon vissza a szobájába és hagyjon minket kettesben! 
- Menj már. *biccentettem az ajtó felé. Ő érthetetlenül nézett, majd visszament Krisztiánhoz. Aztán már nem tudtam, hogy mi van vele.*
- Mit szeretnél elsőnek csinálni? *kérdezte tőlem a férfi, és a hideg kirázott.* 
- Szólíthatlak papának? *kérdeztem nevetve. Egyáltalán nem gondoltam komolyan ezt az egészet.* 
- Pe-persze, ha szeretnél! *felelte és kissé belepirult.* 
- Oké... Hát papa, szerintem elsőnek beszélgessünk egy kicsit. *mosolyogtam, majd leültem a borfotelba.* - Hány éves vagy? 
*Egyből letegeztem.*
- 43 éves vagyok!
- Az szép.. apám lehetne. Én 19 vagyok! 
- 19? *nézett rám csillogó szemekkel.* - Milyen fiatal vagy és annyira szép!
- Tudom, hogy szép vagyok... nem kell mondani. *kuncogtam, hátha kiszeret belőlem. Aggódtam Iko miatt, mert biztos nagyon aggódik.* 
- És még magabiztos is! Ez tetszik! Nagyon tetszik! 
- Most miért legyek egy kis naiv valaki? 
- Igaz... 
- Félig japán vagyok.
- Nem mondja? Pedig olyan, mintha teljesen japán lenne! 
- De, bizony. *nézett végig rajtam. Gondolom bejött neki a látvány és teljesen felizgult.* 
- Mi lenne, ha rátérnénk arra, hogy pezsgőfürdő? Lefeküdhetnénk egymással... Csak engem egy kicsit többet kell cirógatni,  mert nehezebben áll fel. *szomorodott el. Fúj, ez undorító.* 
- Oké, de vehetnék fel fürdőruhát?
- Miért nem meztelen?
- Oh, kérem... akkor hol marad a játék, hogy levetkőztetsz? 
 - Igaz, igaz... akkor menj, gyorsan! *mutatott az ajtó felé, majd visszaszaladtam a szobához. Tudom jól, hogy a tervemhez Iko nem kezdene ki Krisztiánnal, így én vagyok az, aki kikezd vele. Szinte kitéptem az ajtót a helyéről, úgy léptem be. A kanapén ültek. Krisztián valamiért csak a fejét fogta... Iko meg rám nézett.*
- Jól vagy? *kérdezte.*
- Igen. *álltam Krissz elé.* - Ha smárolni akarsz velem, akkor most azonnal velem jössz! Te pedig maradj itt! *pillantottam Iko-ra.*
- Oké. *vigyorgott, majd megfogta a kezét és visszahúztam a  tulajdonoshoz. Beléptünk és teljes erővel nekitoltam az ajtónak és megcsókoltam. A hatás kedvéért belemarkoltam a hajába és fogdosni kezdtem és azt vártam, hogy az, az idióta előjöjjön. Iko ezért még rohadt sokat fog fizetni.*   
- Chieko-san! *szólt rám a tulajdonos. Mi pedig szétszéledtünk.* - Megcsalsz engem?
- Sa-sajnálom! A mi kapcsolatunk nem lehet közös! Én Krisztiánt szeretem! 
- Igen, szeretjük egymást! *ment bele a játékba.* 
- Akkor még is Baiko-sant kellett volna választanom!
- Baiko-san éppen az előtérben smárol Kazuki-sannal. *hazudtam.* - Elmennek a lakásukra!
- Az nem lehet! Ő is megcsal?! 
- Pontosan! *helyeselt Krissz és átölelt.*
- De akit küldött Maid-sama, neki nagyon tetszik a a papa! 
- Papa? *kérdezett Krissz, majd csak vigyorogtam.* 
- Ebben biztos Chieko-san?
- Teljes mértékben! *feleltem mosolyogva.*
- Azonnal megkeresem  *vigyorgott ez az őrült perverz és kirohant a szobából. Krisszel pedig csak nevettünk.*