- Hát jó. *vállaltam be. Szerintem nem volt olyan rossz. Iko-énál már csak jobb lehetett.* - Na jó. Vége. Milyen voltam?
- Szerintem nem nyilatkozom. *nevetett.*
- Kapd be! *ütöttem meg a vállát.*
- Na, mutasd, vedd elő. *perverzkedett.*
- Na gyere. *közeledtem felé, mintha a seggébe akarnék markolni, de ekkor bejött két szerelmes pár.* - Khmm..*vakartam a fejét.*
- Elnézést. *mondta Iko, majd gyors kihúzott.*
- Szerinted mit gondoltak? *nevettem.*
- Ugyan, Japánban a Yuri közkedvelt dolog. *nevetett.* - Chie!
- Na mi az?
- Az...a...játék!
- Melyik? *figyeltem.* -Ja, a Tekken? Még mindig? Azt hittem, hogy már nem kell annyira.
- Mi az, hogy nem kell! Nekem az mindig kelleni fog, amíg meg nem lesz!
- Na maradj már, inkább játszunk valamivel. *húztam oda egy autós játékhoz. Mivel én nem rajongok az autós játékokért, így hagytam, hogy játsszon. Elmentem, megvenni neki a Tekken-t.*
- Helló! Azt a Tekken-t szeretném!
- Ezt itt? *kérdezte az eladó.*
- Igen.. miért lát ott másikat?
- Ja, nem... bocsánat.
- Becsomagolná? Ha szépen megkérem...
- Persze, természetesen! *felelte, majd becsomagolta. Fizettem és megköszöntem. Visszamentem Iko-hoz és kikapcsoltam a játékát, megint.*
- Már megint kikapcsoltad? Most meg miért? *nyafogott.*
- Maradj már. Hoztam neked valamit.
- Na, mit hoztál? *kérdezte kíváncsian.*
- Tessék! *átadtam, majd egyből kibontotta.*
- Te úr isten! *hüledezett.* -Megvetted nekem a Tekkent?
- Igen. Már olyan régóta akarod magadnak! És még be is csomagoltattam neked az eladóval. *büszke fejet vágtam hozzá.*
- Imádlak, te vagy a legjobb! *ölelt meg és elsírta magát.*
- Jaj, szívem.. ne sírj, mert én is sírni fogok! *viszonoztam az ölelését.*
- Jó, oké. *engedett el egy kis idő után és megtörölte a szemét.* - Olyan jó barátok vagyunk!
- Ez csak természetes, mi vagyunk a legjobbak! Rólunk bárki példát vehetne!
- Igen, szerintem is. *mosolygott.*
- De most menjünk innen!
- Nem azt mondtad, hogy felvásárolod a fél boltot? *kuncogott.*
- Majd legközelebb. *vigyorogtam. Elindultunk és ahogy kiléptünk egy hatalmas turnékamion ment el előttünk szép lassan. Aminek az oldalán a SCREW legújabb koncertjét hirdették és az új számukból előzetest adtak le.* - E-e-ez most komoly?
- Nem hiszek a szememnek! *bámult Iko is tátott szájjal.*
- Ezek szerint már a városban vannak! *jöttem én is teljesen lázba.* - Hamar ideértek! Bár nem hiszem, hogy egyből lesz koncert... gondolom pár napot pihennek!
- Engem az nem izgat... én csak látni akarom Kazuki-t! *indult el a kamion után, mint valami őrült. Úgy húztam vissza.*
- Iko! Megtartjuk a méltóságunkat! Emelt fővel fogunk a SCREW elé állni a koncert napján... nem úgy, mint Magyarországon... nem kezelhetnek minket holmi kis csitrikként.
- Igazad van! *eszmélt fel.* - Merre menjünk?
- Szerintem hazamehetnénk és meghallgathatnák a Jin-től kapott CD-t. Mit szólsz hozzá?
- Ez remek ötlet! *mosolygott, majd belém karolt. Metróval pedig visszamentünk a hotelhez. Krisztián már bent várt ránk.*
- Rendeltem kaját! *fogadott minket mosolyogva.*
- Ez remek! Együnk! *mosolyogtam vissza rá.*
- Hé... de nem úgy volt, hogy CD-t hallgatunk? *kérdezte Iko.*
- Azt tudunk utána is. Különben is, Krisztián már csak holnap lesz velünk... ki kell vele élveznünk minden pillanatát!
- Jó, nekem mindegy. *húzta egy kicsit a száját, majd leültünk enni.* - Remélem, ízleni fog nektek. *folytatta Krisztián.*
- Szerintem nagyon finom. *dicsértem meg, tényleg finom kajákat hozott, azonban Iko nem szólt egy szót se. Így bokán rúgtam.*
- Áú. Nagyon finomak! *mondta, de inkább hadarásnak tűnt.*
- Örülök! Na és milyen napotok volt?
*Majd elmeséltem neki mindent.*
- Azt a yuri momentumot megnéztem volna. *nevetett fel.* - Játszunk majd a Tekken-nel?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése