Aizawa Baiko.~

- Jin még csak rám se nézett! Vágod? Annyira dühítő volt! Manabu-nak vagy Rui-nak kellett volna mellettem állnia! *panaszolta Chie.*
- Annyi fan volt ott, nem nézhetett csak rád! *vigyorogtam.*
- De veled még Kazuki is pacsizott! Nem érdekel... Tudom, hogy nehéz lesz a közelébe férni, de megoldom!
- A fogadást akkor is én fogom megnyerni! *piszkáltam.*
- Csak szeretnéd! *vágta rá. Gyorsan öltöztünk tovább.*
- Nem takarod el? *mutattam a szívásaira. Elég csúnyák.*
- Azért se!  Úgy se nézett rám!
- Jól van Durci-hercegnő, menjünk! *kuncogtam és elindultunk. Hamarosan megérkeztünk a helyre.*
- Ne nézz hátra! *suttogta. Most miért ne?*
- Miért? *automatikusan hátranéztem, de egyből meg is bántam.* - Basszus!
- Iko! *futott át az úttesten Jóska.*
- Mondtam, hogy ne nézz hátra! *ütötte meg a vállamat.*
- Jól van na! *fogtam a fejemet. Csak ez hiányzott, komolyan!.* - Ember vagyok, tudod jól, hogy az ellenkezőjét csinálom annak, amit kellene...
- Akkor jól láttam, hogy ti vagytok azok! *vette szaporán a levegőt.*
- Rosszul láttad, nem ismerünk téged! *mondtam neki durván.* - Vár otthon a barátnőd a sushival!
- Menj haza! Vagy szeretnéd, ha újra betörném az orrodat?! *esett neki, de gyorsan visszafogtam.*
- De én csak...
- Menj oda Kazukiékhoz! *biccentett az útra, ahol lennünk kellene.* - Még itt a végén elmennek és nem találkozunk velük. Utánad megyek én is nem sokára, oké?
- Biztos?
- Persze. *bólogatott.*
Nem szívesen hagytam ott, de tudtam, hogy ő mindig meg tudja magát védeni, úgyhogy elindultam. Félúton nagy csattanást hallottam, ami Chi-éktől jött. Hátra pillantottam és Jóska a kukák között volt. Büszke voltam Chie-re, így tovább mentem, gondoltam hamar elintézi. Lassan elindultam a SCREW felé. Pont Kazuki állt nekem háttal, de nem sokáig.
- Héj, Iko! *kiabált Manabu és erre Kazuki is megfordult.*
- Sziasztok! *pirultam el. Chie, gyere már!*
- Iko! *köszöntött Kazuki, aki elsőként ölelt meg, majdnem felrúgva a többieket. Majd a többiek is köszöntöttek.*
- Hol van Chie? *kérdezte egyből Jin.*
- Akadt egy kis gondja, az udvarlómmal. *mosolyogtam.*
- Milyen udvarlóddal? *nézett érthetetlenül, és mintha aggódnak érte.*
- Áh, majd elmesélem. Inkább meséljetek, hogy éreztétek magatokat koncert közben? *érdeklődtem.*
- Jól, nagyon király volt. A fények, a fanok meg Japán. Egyszerűen minden a helyén volt. *hüledezett Rui.*
- De a legjobb az volt, amikor megláttalak titeket. *szólt közbe Kazuki.*
- Ja, igen, volt egyfajta feje Byo-nak. Mint aki azt se tudja hol van. És fogadni merek, hogy az a póló levételes jelenet nekünk szólt. *nevettem.*
- Nektek hát. A jó kis félmeztelen pakolást akartam felidézni. *mondta Byo és nevettünk.*
- Meg azt a táncot, amit levágtál. *vágta rá Jin, és egyből elvörösödtem.*
- Hagyjuk azt a táncot! *fogtam a fejem.*
- Csak nem elpirult valaki. *hajolt le az arcomhoz Kazuki.*
- Nem! *néztem fel határozottan, de rák vörös voltam.*
- Hol van már Chie? *szólalt meg Jin, a távolt nézve.*
- Mindjárt jön. *nyugtattam.*
- De azért mostmár igazán elmesélhetnéd mi ez az egész. *nézett rám.*
- Jól van. *és mesélni kezdtem Jóskáról. Elejétől, a repülő kezdetétől a végéig. Majd egyszer csak megérkezett Chie. A szája fel volt szakadva és a feje is vérzett egy kicsit.*
- Jézusom! Mi történt veled? *léptem mellé és egyből letöröltem pólóm ujjával a fejét.*
- Jaaa, semmi. *kuncogott, mintha ez olyan vicces lenne.* - Ettem egy kis takoyaki-t és ráharaptam a számra.
- Ilyenkor? *kérdeztem, de tudtam, hogy hazudik. Mindenki érthetetlenül nézett.*
- Aha, volt ott egy Non-Stop bolt. Éhes voltam. *hazudott és gyors terelni kezdte a témát.* - Na, lemaradtam valamiről?
- Jin idegesítő aggódásán kívül semmiről. *szólalt meg Byo, mire Jin meglökte mi meg csak nevettünk.*
- Srácok! Igazából minek hívtatok minket ide? *tört ki belőlem a kérdés.*
- Miért? *kérdezett vissza Byo.*
- Most kérdésre kérdéssel válaszolunk? *vágtam vissza nevetve.*
- Miért? *kérdezte Rui és mind elnevettük magunkat.*
- De most komolyan srácok. *mondta Chie. Őt is érdekelte a dolog.*
- Magunk se tudjuk. Egyszerűen csak úgy éreztük, hogy nagyon bírunk titeket és hogy muszáj jobban megismerni. Mert bár a rajongóink vagytok, mégse azok a fanpicsák. És amit műveltünk veletek Magyarországon, nem az volt, hogy úr isten a SCREW megszivatott minket, de jó. Hanem tényleg szivatásnak éreztétek. *mondta Manabu.*
- És ráadásul Jin folyamatosan mondta, hogy Chie milyen szép. *nevetett Kazuki.*
- Mondod ezt te, akinek a témája csak Iko volt. *vágott vissza Jin és mi csak nevettünk. Egy rövid pillantást vettünk Chie-vel egymásra és egyből megértettem mit akar mondani. Nehéz lesz ez a fogadás.*
- Nem megyünk sétálni? *kérdeztem tőlük.*
- Sajnos nem mehetünk. *hajtotta le a fejét Manabu.*
- Ja, tényleg. Ti híresek vagytok.
- Nem csak híresek. Űbersztárok. *nevetett Kazuki.*
- El ne szállj magadtól te űbersztár. *mondta Chie nevetve.*