Yoshida Chieko.~

Majd visszamentünk Iko-hoz és még mindig nevettünk.
- Mi van? Mi történt? *kérdezte izgatottan.*
- Hát. *nevettem, de nem bírtam ki mondani.*
- Mondjátok már. 
- Szóval, lesmároltam Krisztiánt és azt mondta megcsalom. Újra téged emlegetett, mondtam, hogy te Kazukival smárolsz most, meg majd mentek a lakásra. Aztán ráküldtem Maid-san-ra. *nevettünk Krisszel és Iko is elkezdett nevetni.*
- Szegény lány! *szólt Iko.* - Köszi, hogy kihúztál a bajból. És bocsi, hogy rád hoztam a bajt. *nevetett és megölelt.* - És neked is bocsi. *ölelte meg Krisszt is.*
- Nincs mit. *feleltük.*
- Hát erre innunk kell. *mondtam.*
- Az biztos. *helyeselt Iko.* - Kell pia!
- Menjünk le, a közelbe lehet olcsón venni és ráadásul rohadt finomak vannak. *mondta Krisztián.*
Összekészülődtünk és kiléptünk a lakásból. Abban a pillanatban szembe jött velünk Maid-san és a tulajdonos...kézen fogva. Kézen fogva? Ez a csinos lány, egy ilyennel...mint ez? Ez most komoly?
- Köszönöm Chie. Maga nagyon rendes asszonyka. *mondta a tulajdonos. Mi az, hogy asszonyka? Mindjárt felrúgom!*
- Nagyon szívesen! *és mindannyian nevettünk.*
- Ezért amíg itt tartózkodik, nem kell fizetnie magának és a szobába lakóknak. Bármeddig itt lehetnek. Akár évekig is. *mondta a csúfság.*
- Komolyan? *kérdeztem vissza nevetve. Nem hittem el.*
- Persze.
- Király! Akkor menjünk, mert még a végén meggondolja magát a kedves tulaj. *tolt minket Iko, majd tovább mentünk.*
- Mi lenne, ha bárba mennénk? És akkor nem kéne visszamenni a hotelba. *javasoltam az ötletet.* - Hányingerem lett tőlük! 
- Na és hova mennénk? *kérdezte Krisztián.*
- Oda! *mutattam egy kicsit messzebbre.* 
- Szexi helynek tűnik és drágának. *kuncogott Iko.*
- De ennyi kijár nekünk. *mondtam mosolyogva és mind a kettőjüket húzni kezdtem, amennyire csak tudtam. Lassan odaértünk, belépve pedig rendelni kezdtünk. Ez a hely, akár sztriptíz bárnak is megfelelhetett volna, mert televolt alul öltözött csajokkal.*
- Ennél jobb helyet nem is választhattál volna. *vigyorgott Krisztián.*
- Tudtam én, hogy ide kell jönnünk. *vigyorogtam. Iko pedig csak a fejét fogta. Leültünk és ittunk dögivel, mindenféle hülyeségeket kezdtünk el beszélni.*
- Miért kellett smárolnom Krisztiánnal? Most megcsaltam Jin-t! *hadartam Ikonak.* - Ez miattad van!
- Nem is igaz... *mondta, de ő sem volt képben.* - Én pedig megfogom erőszakolni Kazukit!
- Az milyen lenne, ha én erőszakolnálak meg titeket? *kérdezte kuncogva Krisztián, ő se volt magánál.*
- Iko, biztos benne lenne. *vigyorogtam és majdnem leestem a fotelről.* 
- Ja, na perszee... gyere, menjünk szobára! *húzta magához.*
- Baszki! *pattantam fel.*
- Mi van? *kérdezték vissza egyszerre.* 
- Az ott nem Manabu?! *néztem oda.*
- Hülye vagy... csak képzelődsz! *húzott vissza Iko.*
- De! Az biztos, hogy ő volt! Tisztán láttam, hogy az Manabu! *álltam fel újra, majd Krisztián megint lehúzott.* 
- Nem ő az! 
- Deeee! *álltam fel újra és megint megláttam, így odakiabáltam.* - Hé, Manabu! Hallod? Héé! Manabu!
*Iko pedig gyors lehúzott.*
- Ajj, ne huzigáljatok már! Manabuuuuuu!!! Hol van Jin?
*Erre odanézett, de nem látott minket, így tovább ment.* 
- Azt a rohadt... ez tényleg ő! *eszmélt fel Iko.* - Mit keress itt?
- Gondolom kipiheni a turnét. 
- Kazuki itt van? *kiabált most már Iko is.*
- Hééé... *szólt ránk Krisztián.* - Kidobnak minket!
- Manabuuuu! *álltam fel, utána akartam menni, de Krisztián visszahúzott.*