Aizawa Baiko.~

- Most mit nevetsz? Nem lehetek ilyen vagy mi? *akadt ki.*
- Iko nem úgy értette. *javított ki Chie.* - Ne vedd magadra!
- Jól van... csak nem kéne emiatt izélni. Már unom... *húzta a száját és bement. Ennek meg mi baja van?*
- Utána megyek. *mondta Chie, mi meg csak bólogattunk.*
- Valami rosszat mondtam amúgy? *néztem értetlenül.*
- Persze. Csatlakozhatnál a rosszat mondók egyesületébe. *nevetett Manabu.*
- Ennyire rosszat mondtam. *ijedtem meg.*
- Hülye, dehogy is. Csak Byo érzékeny lelkű. *nyugtatott meg.*
- Ennyire?
- Hát álltalában igen. *magyarázta Manabu.*
Kis idő múlva vissza is jöttek Cho-ék. Kérdőn néztem Chie-re, de fejrázással jelezte, hogy nem tud semmit. Egyből elhúztam Byo-t, hogy tudjak vele beszélgetni.
- Mit szeretnél? *kérdezte kicsit flegmán.*
- Azt szeretném megtudni, hogy mi a bajod?
- Nincs bajom. *ment volna el, de visszarántottam.*
- Nem mész el, itt maradsz! Mond el! *akadéskoskodtam.*
- Nem! Hagyjál!
- Áhá. Szóval van baj.
- Nincsen!
- Az előbbi szavaidból úgy jött le.
- Miért akarsz te mindent tudni? *vágta a fejemhez.*
- Azért, mert meg szeretnélek ismerni.
- És miért akarsz megismerni? *nézett a szemembe.*
- Mi az hogy miért? Mert meg akarlak ismerni, mert érdekes ember vagy. Ezt nem tudom megmagyarázni. *néztem rá furán.*
- Jó, akkor ismerj meg. *tette szét a kezét.*
- De ha nem szavazol nekem bizalmat, hogy ismerjelek meg?
- Érdemeld ki a bizalmat! *húzta fel a  szemöldökét.*
- A lehetőséget sem adod meg, hogy kiérdemeljem.
- Jó, akkor most itt a lehetőség. *ült le.* - Hallgatlak. Beszélgessünk.
- Akkor mond el, hogy mi a gondod! *ültem le mellé.*
- Nem fogom egyből elmondani.
- Jó, akkor mégis mit vársz, mit csináljak, vagy mit kérdezzek? *néztem értetlenül. Ez most szórakozik velem?*
- Beszélgessünk. Mesélj magadról.
- Most komolyan rólam fogunk beszélgetni? *néztem értetlenül.*
- Igen. Például elmesélhetnéd, hogy miért raszta a hajad.
- Mert mondjuk tetszik? *Ez hülyének néz?*
- Végül is ez egy jó válasz!
- Most hülyítesz engem? *kérdeztem.*
- Igen! Miért? *mosolyodott el, de próbálta visszafogni azt a mosolyt.*
- Ne szórakozz velem, mert különben... *hagytam abba a mondatomat.*
- Különben mi lesz?
- Különben le karatézlak.
- Azzal a profi mozdulattal, amit oda kint csináltál? *piszkált, majd hangosan kinevetett.*
- Azt sokáig tartott ám betanulni. Igen is precíz mozdulatok azok, és sok idő kell hozzá, hogy megtanuljunk. *húztam ki magam, mintha tényleg így lenne.*
- Ahha, persze. *nevetett ki.*
- Na, mostmár elmondod, hogy mi a bajod? Vagy mi volt? *faggatóztam.*
- Nem nagy dolog. *hajtotta le a fejét.*
- De, szerintem az. Mond el! *kérleltem.*
- Jó el mondom. Csak annyi, hogy igazából rossz, hogy nem lehet barátnőnk. Úgy szeretnék szeretni és jó lenne ha viszont szeretnének. De ez a világ amiben élünk mi, ez nem adja könnyen a szerelmet. *szomorodott el.*
És ezért borultál ki ennyire a mondatomra? Nem értem mi az összefüggés a kettő között.
- Igazából semmi, de mégis. Mert ugye benne volt a szex és mindenki azt hiszi, hogy én nekem csak a szex a fontos. Mintha én nem is tudnék szeretni. *mondta szomorúan.*
- De biztos mindenki tudja, hogy te is tudsz szeretni.
- Ugyan. Mindig azzal jellemeznek, hogy a szex, a szex. Mintha nekem csak az lenne a fontos.
- Hát a szex az jó. *mondtam, majd elnevettem magam.*
- Te sokkal szexmániásabb vagy mint én. *nevetett velem.*
- Nem is.*majd Kazuki lépett be az ajtón, a feje pedig vérzett.*
- Jesszus Kazuki. Te meg mit csináltál? *pattant fel Byo, majd én is.*
- Juj, borogassuk ezt le. Ez elég csúnya. *vezettem be a wc-be.*
- Iko. Jöttelek megnézni. Tudtad, hogy király vagyok? *esett kelt.*
- Persze, az vagy, na most hajt le szépen a fejedet. *mondtam, majd úgy is tett.*
- Az meg mi? *szólalt meg Byo.*
- SÁRKÁÁNY! *kiabált Kazuki.*
- Mi bajod. Az egy gyík, nem kell tőle félni. *ahogy ezt kimondtam, Kazuki már rohant is kifele, mi pedig utána.*
- Egy sárkány! Egy sárkány! *rohangált fel és alá Kazuki, mint egy félőrült* - Egy sárkány van a wc-be!
- Az egy gyík volt te hülye! *kiabáltam.*
- Gyertek ti is inni! *szólt Chie. Eléggé OFF-on voltak már.*
- Megyek! *rohantam oda.*
- Én is! *jött utánam Kazuki.*
- Hát te többet nem iszol, az is biztos. *mondtam.*
- Miért nem? *nézett rám szomorúan.*
- Nézted már a fejedet?
- Nincs avval semmi baj.
- Ja, csak vérzik mint az állat.
- Az előbb ment neki a falnak. *mondta Chie, majd egy rövidet nyomott a kezembe, amit hamar le is húztam.*
- Én is akarok inni. *akadékoskodott Kazuki.*
- Nem iszol! *szólt rá Rui.*
- Dehogy nem! *nyúlt volna a piás üvegért, de megbotlott.*
- Látod. Na jó, inkább felviszlek aludni. *mondtam.*
- Nem megyek aludni! *akadékoskodott.*
- Dehogy nem! Szépen megyünk. *húztam be a házba.*
Nagy nehezen felvittem a szobába és az ágyra fektettem.
- Aludj már velem. Nem tudok egyedül aludni. *mondta Kazuki amikor éppen ki akartam menni.*
- Dehogy alszom.
- Akkor kiszökök az ablakon. *fenyegetett.*
- Jó. De ne érj hozzám. *mondtam, majd befeküdtem mellé.*
Hamar el is aludtam.